 A kulturális és társadalmi megújulás Magna Chartája
A Caritas in veritatéról egy év után
A Szentatya nem közgazdasági leckéket ad, hanem hitbeli és erkölcsi alapelveket fogalmaz meg, amelyeket mindenkinek saját szaktudása, személyes tapasztalatai alapján kell alkalmaznia (de alkalmaznia kell!) azon a helyen, amelyet a társadalomban elfoglal.
Beszámoló a Magyar Kuríron az enciklika első évfordulója alkalmából Rómában rendezett nemzetközi konferenciáról.
|
Lezárult a Vatikánban a katolikus egyetemi tanárok VII. szimpóziuma
Interjú Mike Károllyal a Vatikáni Rádióban.
A Caritas in Veritate enciklika volt a témája a június 24-27. között Rómában megszervezett tanácskozásnak, amely a Iustitia et Pax Pápai Tanács és a Római Vikariátus Egyetemi Pasztorációs Irodája együttműködésében jött létre.
Az interjú meghallgatható az alábbi hivatkozásra kattintva
|
HELYREIGAZÍTÁS: A PÁPA NEM SZOCIALISTA - A PÉNZÜGYEKBEN SEM
A lényeg a jó döntés, amely nem azonos pusztán a szolidaritással, különösen nem az állami beavatkozás egyoldalú előtérbe helyezésével
A teljes cikk a vamosmate.igen.hu blogon
|
Miért ne találjuk ki a magyar gazdaságot?
A tervezés mindig kockázatvállalás - spekuláció, ha tetszik. De információs, ösztönzési és kockázati szempontból is lényegesen jobb, ha a tervezés sem egységesen, mindent kockára téve központilag, kormányzati szinten történik, hanem decentralizáltan, a gazdaság szereplőinek egyedi döntései alapján.
A teljes cikk a vamosmate.igen.hu blogon
|
Nincs jól működő kapitalizmus szilárd erkölcsi alap nélkül
Interjúsorozat Mike Károllyal a Magyar Kurírban
A kapitalizmust sokan összekapcsolják a szabadossággal, mi viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítjuk:
a piacgazdaság akkor működik jól, ha nem párosul hozzá erkölcsi relativizmus és szabadosság.
Ugyanígy, a politikai szabadságjogok is csak addig működnek, míg van egy konszenzusos, szilárd erkölcsi alap.
I. rész: A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet
II. rész: Nem váltja fel semmi a kapitalizmust
III. rész: Mire jók a multik, és mi az a neoliberalizmus?
|
Katolikus Kapitalizmus
Interjú Mike Károllyal a Magyar Nemzetben
Az intézet kutatásának alapja a katolikus erkölcsi-társadalmi tanítás.
Ennek megfogalmazásában II. János Pál pápának kiemelkedő szerepe volt.
1991-ben kiadott Centesimus annus kezdetű szociális enciklikája közgazdászszemmel olvasva is cizellált, pontos elemzése a modern gazdaságnak.
A pápa felveti a kérdést: ajánlható-e a kapitalizmus a kommunista rendszer igája alól frissen megszabadult országoknak?
Ha a vállalkozáson, a piacon, a magántulajdonon alapuló egyéni felelősségvállalást és kezdeményezést,
az erre épülő társadalmi rendet értjük rajta, akkor mindenképpen - hangzik a szentatya válasza.
A teljes cikk a Magyar nemzet online-on
|
A kapitalizmus alapja a szeretet
Interjú Mike Károllyal (Heti Válasz online)
„A kapitalizmus összhangban van számos keresztény értékkel, másfelől a szabad piacgazdaság akkor tud jól működni,
ha a keresztény hiten és szereteten alapul” - nyilatkozza a Heti Válasznak Mike Károly.
A nemrég alakult II. János Pál Intézet igazgatója szerint ugyanakkor a szocializmus is összeegyeztethető a keresztény társadalmi tanítással.
http://hetivalasz.hu/uzlet/a-kapitalizmus-alapja-a-szeretet-26162
|
Szalai Ákos: A Pápa a globalizáció mellett
(index.hu)
Nem sokkal azután, hogy megjelent XVI. Benedek harmadik,
Caritas in veritate című,
a katolikus társadalomképpel (a társadalmi tanítással, ahogy a szaknyelv nevezi) foglalkozó enciklikája, a magyar,
illetve a nemzetközi sajtóban megjelentek a „még a pápa, az Egyház is egyetért azzal, hogy...” kezdetű mondatként értelmezhető állítások.
A katolikus társadalmi tanításnak általában ez a sorsa: az (eredendően baloldali) értelmiség kiragad belőle néhány számára szimpatikus elemet,
amelyek beleillenek aktuális vagy éppen jól megszokott követeléseinek sorába,
és az Egyház még megmaradt – egyébként éppen általa, sikertelenül rombolt – erkölcsi tekintélyét is megpróbálja a maga oldalán felsorakoztatni
a közéleti, politikai vitákban.
http://index.hu/velemeny/jegyzet/2009/07/12/a_papa_a_globalizacio_mellett/
|
Mike Károly – Szalai Ákos: A szeretet társadalmi tanítása.
Javaslat XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikájának értelmezésére (fontolvahaladó.igen.hu)
A Caritas in Veritatae első átfogó magyar nyelvű elemzése.
http://fontolvahalado.igen.hu/850-a-szeretet-tarsadalmi-tanitasa--javaslat-a-xvi-benedek-papa-caritas-in-veritate-enciklikajanak-ertelmezesere.html
|
Szalai Ákos: A társadalmi igazságosságon túl
(fontolvahaladó.igen.hu)
XVI. Benedek szociális kérdésről megjelent enciklikája mintha más nyelven beszélne,
mint amit a katolikusok eddigi társadalmi-politikai megnyilvánulásaik során alkalmaztak.
(Bevallom: magam egy kicsit mindig viszolyogtam tőle...)
A társadalmi kérdések tárgyalásakor eddig mintha a kizárólagos cél az igazságosság, az igazságos társadalom megteremtése lett volna.
Igazságosságon pedig azt értettük, amit napjaink embere azon ért, vagyis azt, hogy csökkentsük az egyenlőtlenségeket,
a társadalmat mindig a legszegényebbek helyzete alapján ítéljük meg, mindig forduljunk feléjük.
A társadalmi igazságosság baloldali fogalma uralta a katolikusok beszédét is.
http://fontolvahalado.igen.hu/851-a-tarsadalmi-igazsagossagon-tul.html
|
Szalai Ákos: Miért (nem) szeretjük a nagyvállalatokat?
(vamosmate.igen.hu)
Ne akard már bebeszélni nekem, hogy a nagyvállalatokkal semmi baj!
Értem én, hogy a vállalkozás és a piac alapvetően jó dolog. Én is vállalkozó vagyok.
De az a piac, azok a „piaci mechanizmusok”, amiről te beszélsz, nem léteznek.
A láthatatlan kéz nem irányít semmit, csak a gazdasági erő számít, a nagyvállalatok diktálnak.
http://vamosmate.igen.hu/945-miert-nem-szeretjuk-a-nagyvallalatokat.html
|
Bartus Gábor: Gondoljuk újra környezetpolitikai közhelyeinket
(vamosmate.igen.hu)
A mai társadalmi-gazdasági rendszerek kritikusai egyetérteni látszanak abban,
hogy a környezeti válság alapvető okai között a kapitalizmust, a globalizációt és a főáramú közgazdasági paradigmát
(mely többek között csak az anyagi érdekek önző hajszolását, a kíméletlen versenyt jelenti) kell elsősorban számontartani.
Ezen kritikák sokszor nem csak a környezeti minőség romlására hívják fel a figyelmet,
de a környezeti problémák megoldásával együtt, ahhoz szorosan hozzátartozónak ítélve, a világ fejlődési gondjait is orvosolnák,
például az Észak-Dél ellentétet, a fogyasztási javakhoz és az erőforrásokhoz való hozzájutási egyenlőtlenséget – mind a jelenben élők között,
mind a jelen és a jövő generációi között.
Azonban semmi okunk sincs elköteleződni a gazdasági, jövedelmi kiegyenlítés mellett, s elfogadnunk,
hogy a társadalmi igazságosság leegyszerűsíthető az egyenlőbb elosztásra
(legyen szó a ma élő emberek közötti egyenlőségről, vagy a „generációk közötti” egyenlőségről).
Ráadásul ezek a fenntarthatósági elméletek nagyon gyakran egy, az emberi ész által megtervezett, kigondolt,
vágyott, már-már utópisztikus társadalmi-gazdasági képből indulnak ki.
Az érvelés e problémáira ráébredhetünk, ha nyitottak vagyunk XVI. Benedek pápa „Szeretet az igazságban” kezdetű enciklikájának mondanivalójára.
http://vamosmate.igen.hu/1025-gondoljuk-ujra-kornyezetpolitikai-kozhelyeinket.html
|
Mike Károly: A válság fényénél: a kapitalizmus mint erkölcsi rend
(jobbklikk.hu)
A kibontakozó pénzügyi válság éles fénnyel világít rá, hogy a kapitalizmus nem csak a termelés,
a kereskedés és a fogyasztás egy sajátos rendszere, hanem egyúttal erkölcsi rend is.
„A bűn a jólét alapja, ha korlátját a törvény kiszabja” - hirdette a XVIII. század elején Bernard Mandeville, és azóta is sokan.
De nincs az jogrend, amely minden „magánvétket” kordában tudna tartani, és a közjó szolgálatába állítani.
http://jobbklikk.hu/index.php?Cikk=443
|
