Csák János – Mike Károly – Szalai Ákos: A szeretet társadalmi tanítása.

Javaslat XVI. Benedek pápa Caritas in veritate enciklikájának értelmezésére (Kommentár 2009/4)

A Caritas in veritate (Szeretet az igazságban) kezdetű enciklika három szinten értelmezhetö. A legfontosabb a teológiai olvasat, amely a társadalmi tanítás hitbeli, teológiai alapjait minden korábbi dokumentumnál kimerítőbb és tömörebb módon rendszerezi. A második az antropológiai olvasat: a fejlődés helyes értelmezéséhez elengedhetetlen a katolikus társadalmi tanítás és a keresztény antropológia emberképének megértése. A harmadik az intézményrendszeri, politikai-gazdasági olvasat, amelyben az aktuális világ problémáiról nyilvánít véleményt XVI. Benedek. Mint majd látjuk, minden ellenkező kísérlet ellenére nem lehetséges ezt az olvasatot az első kettőtől elszakítva értelmezni.

http://www.kommentar.info.hu/csak-mike-szalai_a_szeretet_tarsadalmi_tanitasa.pdf

Csák János: Gazdasági zűrzavartól a szabadság válságáig

Gazdasági szabadság és szabad piac; az emberek közötti kapcsolatokat és együttműködést szabályozó jó játékszabályok; és erkölcsös vezetők hármasa együtt tesz adott társadalmat sikeressé a bizonytalan világban.

http://kozjoeskapitalizmus.hu/node/62

Mike Károly: Mindent vizsgáljatok meg; ami jó, azt tartsátok meg!

Az Acton Intézet és a Journal of Markets and Morality (Kommentár 2006/5)

Az 1990-ben alapított amerikai Acton Intézet egy olyan szabad és erényes társadalom kialakulását kívánja elõsegíteni, amely az egyéni szabadságon és a vallási elvek követésén alapul. A 19. századi angol katolicizmus legendás alakját, a történész Lord Actont követve azt hirdeti, hogy a politikai és a gazdasági szabadság összeegyeztethetõ a keresztény hittel, sõt a szabad társadalom legmegbízhatóbb alapja éppen az a meggyõzõdés, hogy az Isten képére teremtett ember képes valóban szabadon érdemi döntéseket hozni a saját életét illetõen.

http://www.kommentar.info.hu/mike_karoly_mindent_vizsgaljatok_meg.pdf

Szalai Ákos: Keresztény-kapitalista gondolatok

(Kommentár 2006/4)

A kereszténység nem követeli meg azt, hogy az ember szocialista, keresztényszocialista legyen. Mégis furcsának tartják sokan, ha valaki keresztényként, katolikusként, közgazdaságtant tanít és a piaci mechanizmus mellett erősen elkötelezett. A fenntartások mögött általában az a nézet húzódik meg, hogy a kereszténység, pontosabban a Katolikus Egyház társadalmi tanítása és a „korlátlan” piacgazdaságot támogató angolszász konzervatív gazdaságpolitika között – állítólag – éles ellentét feszül. A mostani írás célja az, hogy ezt az ellentétet oldja: ugyanolyan jó keresztény, jó katolikus lehet valaki akkor is, ha bízik ebben a gazdasági rendszerben, és annak támogatói mellett teszi le a voksát, mint az, aki annak negatív következményeitől tart.

http://www.kommentar.info.hu/szalai_akos-kereszteny_kapitalista_gondolatok.pdf

Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana

(Századvég 38. szám)

Van-e a kormányzatnak köze ahhoz, hogy a polgárok gyakorolják-e vallásukat? Érdeke-e a társadalomnak, hogy nőjön a vallásgyakorlók számát? Érdeke-e, hogy csökkenjen az? Amennyiben az előző kérdések bármelyikére igenlő választ adunk, akkor további kérdésekkel kell szembenézni. Mit tehet a kormányzat azért, hogy a vallásgyakorlók aránya megváltozzon? Milyen eszközökkel vehetőek rá az emberek, hogy gyakorolják (vagy éppen elhagyják) a vallásukat? Kiemelt védelemben kell-e részesítenie egyes felekezetek, vagy éppen a semlegesség jegyében kívülállóként kell szemlélnie, hogy melyik egyház erősödik és melyik gyengül?
Ezek azok a kérdések, amelyekre a tanulmány választ kíván nyújtani. Méghozzá olyan választ, amely a közgazdaságtani modelleken nyugszik. Előrebocsátható a végeredmény: a szokásos jóléti gazdaságtani elemzés alapján egyértelmű, hogy az államnak érdeke lenne, hogy a vallásgyakorlók aránya – legalábbis bizonyos felekezetek esetében – magasabb legyen. Az azonban már nehezebben megválaszolható kérdés, hogy milyen eszközökkel érhető ez el.

http://www.szazadveg.hu/files/kiadoarchivum/szalai38.pdf